Ez az én aurám,
ebben születtem és élek.
Néha kissé szűk,
ha koptatja másik lélek,
mikor ragyogok ám,
ez csakis mást dicsérhet.
Ki kért energiát,
és kenyérként fogyasztott el,
test hiába is kiált,
beesett arcom csak figyelt,
most ragyog rám,
tűr, végtelenség angyalszem.
Kiestél aurámból,
mert jóllaktál, telítődtél velem,
taszít a létezésem,
száraz kétszersültje lettem,
keserédes létem
nem gyógyít, ha vacak lelked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése