Kétharmad ház, egyharmad felhő,
ez a város, ha néznélek odafentről
a sokból, egy senki leszel fekete
antikolt, dőlt árnyékú házak mellett.
Vágyódva nézhetsz az égre, bárhol
a világon nem láthatsz mást akkor,
koptatsz földet, mi távoli és másé
idegen maradsz ott, akkor is örökké.
Messzeségbe, ezren utaztak szenteste,
mikor jegy is olcsóbb a fellegekbe,
új hazát keresni, hol több a becsület,
és idegenként is nyugtató a tisztelet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése