Rázuhant a páraszoknya
köröttünk elmékre
csipkelélek derék leszakadt
foszló fény ellensége
cibálják cinkos madarak
fátyol hull tollára
tétova térben ő marad
éhes ég polgára
hull a hó, mind a torra
a hó-pestis tiszta
sikált tükörben képem
ködösen tér vissza
zöld-allergiás tél teste
ellenálló hóvirág
mire minden meglenne
elaltat egy szóvirág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése