2018. július 25., szerda
Képzelt játék
Ékezetté sérült napok
húznak hosszú morát
hogy a halálában vakon
lásson lelke csorbát
daganattá duzzad a szó
mondatok az áttét
semmiképpen sem jó
s konok képzelt játék
út menti fák festett árnyék
egy képzelt megálló
stoppol az élet s a vágy ég
síron szalutáló
természet permetez álmot
csukhatatlan ajtó
ad egy nemlétező sármot
...hibát a sosem alvót
megkaphatod az éveket
napokban perc kopog
megláthatod a fényeket
csodálatot fogod
elvakít a napi rutin
ráncot rajzol idő
reptet égbe a trambulin
a föld futár derítő.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése